Eva Pollak
Pollák Éva
Tanácsadó szakpszichológus
Pár-, és családterapeuta
Meseterápia

" A mesék világa kalandos utazásra invitál, mely utazás a változás élményével kecsegtet.”
(Maria Varano)

 

A mese, a vers, de még a dráma és az elbeszélés is számtalan egyéb funkciója mellett társunk lehet az egyedüllétben. A történetek segíthetnek megtapasztalnunk azt a sokszor kissé keserű, de alapvetően mégis felemelő érzést, hogy voltak már mások is olyan reménytelen helyzetben, mint amiben épp vagyunk; s amint ezt megérezzük, máris több energiánk van a helyzettel való megbírkózásra.

Sokan állítják, hogy amikor gyermekeinknek abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy saját magukra és belső erejükre leljenek, nincs jobb segítőeszköz, mint a mese. A meseterapueták szerint ugyanez igaz a felnőttekre vonatkozólag is (akik mind magukban hordoznak egy belső gyermeket - saját gyerekkoruk élményei és emlékei formájában).

A mesék segítségünkre vannak:

  • életünk darabkáinak összerendezésében
  • lelkünk bonyolult működésének felfedezésében és megértésében
  • rég-elvesztett és új erőforrások fellelésében (melyek segítségével tovább haladhatunk majd saját történetünkben)
  • a döntések meghozatalában, a továbbindulásban.

 

A mesék életünk minden területén jól hasznosíthatóak, de különösen igaz ez azokra a változásokkal teli életszakaszokra (kamaszkor, fiatal felnőttkor, szülővé válás, stb.), amikor belső történetünk zavarossá, érzéseink keszekuszává válnak veszélyeztetve ezzel a mindennapokban való sikeres helytállásunkat. Az ilyen helyezetben mutat irányt, vezet keresztül, segít minket a mese, ami tipikusan egy (az addig fennálló) egyensúlyból kibillent világba hív minket, ahol valamilyen (külső vagy belső) változás arra készteti a mese hősét, hogy útnak induljon annak érdekében, hogy helyreállítsa a rendet. A pszichológust felkereső emberek gyakran épp azért kérnek segítséget, mert addigi életrendjük valamiért felborult és kénytelenek maguk is a változás útjára lépni annak érdekében, hogy harmóniát tudjanak teremteni magukban és maguk körül.

A meseterápia során a terapeuta lehetséges, hogy arra kéri kliensét, hogy maga alkosson mesét (ezt természetesen megelőzheti valami féle relaxáció, mely a kreatív, alkotó folyamatot facilitálja), majd ezt követően a terápiás munka az így kikerekedett történet mélyebb rétegeinek felfedezéséből, a különféle szereplők, szimbólumok megértéséből áll (hiszen ezek türközik a kliens által megélt valóságot  - az elakadástól egészen a megoldásig).

Előfordulhat azonban az is, hogy a terapeuta a kliens kedvenc vagy épp legkevésbé kedvelt meséjét használja a terápia során és annak kibogozásában segít, hogy a kliens vajon hol is veszett/akadt el a mese labirintusában, majd segít a ki/tovább vezető út megtalálásában.

A meseterpiáa alkalmazható kreatív és művészetterápiás módszerekkel együtt, melyek segíthetik egyes mesei tartalmak kifejezésre juttatását a szó szerinti megmutatás, megformálás által. Míg egyes terápiás alkalmak a különféle mesei motívumok (pl. szereplők, helyszínek, stb.) felfedezésével telnek, más alkalmat a mese egyes részeinek újrahallgatásának, a bennünk felmerülő asszociációk, érzések, történetek felszínre hozásának szentelünk.

"A mesék igazak - de nem azért, mert elmesélik, hogy sárányok léteznek, hanem mert elmondják, hogy legyőzhetőek."                   (G. K. Chesterton)

Az életben, akárcsak a mesékben a megoldás hosszas, bátor és kitartó küzdelem eredménye; nagyon fontos tehát, hogy a főhős ne féljen a rá váró változásoktól, hanem határozottan nekiinduljon megtalálni azt a változ(tat)ást, amire onnantól életét alapozhatja, elérve ezzel egy új, remélhetőleg a korábbinál magasabb fejlődési szintre. Arnica Estrel szavaival élve: "A mesék olyan elevenek, mint az élet, olyan régiek, mint az öregek, olyan ifjak, mint a gyerekek, olyan kegyetlenek, mint saját esztelenségeink, és olyan bölcsek, mint az igazság, amit keresünk. Aki valóban meg akarja érteni őket, mernie kell elhagyni korábbi álláspontját, hagynia kell magát elragadni a mese által"